Oldalak

2012. május 26., szombat

Az „ajándék story” folytatódik - Sós-karamellás almatorta diós habcsókkal – Ajándék Annának


Fúú…nagyon érdekesen alakult ez az ajándékos eldugdosós dolog! Már tiszta teleregénynek érzem magam! Először is estig még csak jelezni se jelzett senki, hogy: „húú, de jó, és ő szeretné, neki csak és csak ez kell”…ekkor egy kicsit elkenődtem (gondoltam milyen hülye vagyok: ebben a rohanó világban senki nem megy el egy ilyen hülyeségért), és erre felraktam mit is tartalmaz! Na örült a fejem, mert Mági már írt is este, hogy milyen szuper süti…és másnap délután megtörtént a csoda: Anna írta, hogy elmegy érte! Na, de ezután jött a bonyodalom! Ugyanis a kávézóban (pékségben) - ahova rejtettem – félreértették a dolgot, és az egész ajándékdoboz helyett, csak 1 sütit adtak szegény Annának, akinek pedig nem is esett útba az egész történet! Teljesen kétségbeestem, hogy egyetlen egy ember, aki végre elment a csomagért az se kapta meg az egészet! Így este SOS sütésbe kezdtem, hogy másnap mindenképpen elviszem szegénynek a tortát. Igen ám, de nem volt már se eper, se mandula, így helyette almás-diósat készítettem Annának. Remélem nem bánta!


Sós-karamellás almatorta diós habcsókkal

Hozzávalók:
Vajas-omlós tésztához:

-          250 g liszt
-          csipet só
-          15 dkg hideg kockára vágott vaj
-          10 dkg cukor
-          1 vaníliarúd kikapargatott magjai
-          2 tojás sárgája
-          1-2 evőkanál hideg víz

Almás részhez:

-          3 db nagy alma
-          55 g nádcukor
-          ½ citrom leve
-          1 evőkanál vaj

Dióhabhoz:

-          2 tojás fehérje
-          csipet só
-          70 g pirított darált dió
-          7,5 dkg cukor

Sós-karamellhez:

-          50 g cukor
-          25 g vaj
-          1/3 teáskanál só
-          3 evőkanál tejszín



Elkészítés:

  1. A lisztben elvegyítjük a sót, majd a vajat elmorzsoljuk benne. Beleforgatjuk a cukrot és a vaníliarúd magjait. A tojások sárgájával és a vízzel gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Legalább fél órára a hűtőbe tesszük, majd kis tortaformákba reszeljük, és sütőpapírba rakott lencsével vakon sütjük. Amikor már majdnem kész, kivesszük a lencsét, majd visszatesszük a sütőbe, amíg aranybarna nem lesz. Ekkor rákenünk egy kis tojásfehérjét, hogy a majd rákerülő alma ne áztassa át, és így is visszatesszük egy percre.
  2. Az almát lereszeljük, és gyorsan összekeverjük a citromléhez, nehogy megbarnuljon. A vajon megpároljuk a citromos almát a cukorral együtt.
  3. A dióhabhoz a tojásfehérjéket felverjük egy csipet sóval, majd fokozatosan hozzáverjük a cukrot is. A végén fakanállal óvatosan beleforgatjuk a diót. Ezt a habot közvetlenül a sütire nyomás előtt készítsük el, nehogy összeessen.
  4. A sós-karamellhez a vajat, a sót  és a cukrot lábasban karamellizáljuk, majd a tejszínnel elkeverjük.
  5. Összeállítás: A vajas tésztára rákenünk a párolt almát, majd habzsákból rányomunk dióhabot. És így nagyon alacsony hőfokon inkább szárítjuk, mint sütjük, kivéve sós-karamellel díszítjük.

Ez az egész bonyodalom tulajdonképpen nagyon szuperül jött ki, mert megismerhettem Annát, aki egy nagyon életvidám lány, és mindennek a napos oldalát fogja fel. És azt még el sem mondtam, hogy amire odaértem hozzá, kint a kapuban várt egy külön Nekem sütött istenien finom, saját fejlesztésű csokis-diós banánkenyérrel. Teljesen ledöbbentem, hogy Szegényke tegnap kapott egy pici sütit, most meg engem így vár! És mindennek a tetején hazaérve egy bejegyzés fogadott! És a csomag banánkenyér:

Igazából még nem ment el a kedvem az ajándékosditól (hála Annának), csak okosabban fogom csinálni! Már tudom hogy…!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése